JAPÁN NŐ ÍRTA A VILÁG ELSŐ REGÉNYÉT

A világ első regénye címért több alkotás is ringbe száll. Természetesen a válasz azon múlik, mit is sorolunk a regények közé, így nem feltétlenül létezik helyes válasz. Egyesek már a Gilgames-eposzt is regénynek tartják, de mások nem mennek ennyire vissza az időben. Európában versenybe szállt Sir Thomas Malory Le Morte d’Arthurja (1470), Miguel de Cervantes Az elmés nemes Don Quijote de la Manchája (1607).

Azonban ha még keletebbre, egészen pontosan Japánba tekintünk, megtalálhatjuk a művet, ami biztosan beleillik a regény kategóriába, és jóval korábbi, mint a kerekasztal lovagjai. A Gendzsi szerelmeit Muraszaki (nem ez az igazi neve, ezt az álnevet a regénybeli Gendzsi nagy szerelmétől vette át) Sikibu írta valamikor a 11. század elején, a Heian-kor csúcsán. A könyv a császár fiáról, Gendzsiről szól, akinek apja féltésből nem adja meg a hercegi rangot, így egyszerű hivatalnokként helyezkedik el.

Az 54 részes regény nem csak kora miatt meghatározó. A Heian-kort sokan a Japán birodalom aranykorának tekintik többek között azért, mert ekkor szabadult meg szinte teljesen a kínai befolyástól, így például kialakult a japán szótagoló írásmód, a kana. Muraszaki ebben a formában írta a Gendzsit is, mivel kínaiul írni a magas rangú férfiak kiváltsága volt, ő pedig egy kisnemes lányaként inkább az új írásmódot használta. Ez magyarázza azt is, hogy a korai japán nyelvű próza miért leginkább az előkelő hölgyek tollából származik. Muraszaki prózát és lírát ötvözve írta meg Gendzsi történetét.